Templomunk

A mai Kossuth Lajos utcában a Luther utca torkolatával szemben áll az evangélikus templom. 1785-ben építették az akkori akasztófadombon. A torony alapkövét 1793-ban tették le, de rézfedelét csak később kapta. 1809. augusztus 7-én leégett, de 1812-ben ismét készenállt. A templomot ekkor kőfallal kerítették be. 1836-ban kórusa is felépült. Megrongálódott fedelét 1873-banállították helyre.

Egyetlen zömök tornya a nyugati homlokzat elé ugrik, és itt van félköríves bejárati ajtaja is. Felette félköríves keretelt ablak, övpárkány, majd ismét egy félkörös ablak. E felett órapárkány, végül törtvonalú zömök sisak, rajta évszám, mely 1808 -as elkészültét dokumentálja. A sisak tetején fém gömb és ezen a keresztáll. A toronyban jelenleg négy harang található. A templom valamennyi harangja ismert, melyekből 10 darab volt eddig a ma is meglévőkkel. Ebben a toronyban van jelenleg is a város legrégebbi /1891/ és legfiatalabb /1971/öntésű harangja.

A legelső hármas sorozatot 1792 -ben Losoncon készítették. A Nógrádi Lapok május 31.-i száma ad hírt a 24.-én, Szentháromság vasárnapján tartott avatóünnepségről. Ez egyben a vallásszabadságot biztosító 1781. 26. tvc. százados évfordulója is volt. A templom előtti téren folyt le a harangszentelési ünnep.Simkó Frigyes lelkész egyszerű szertartással végezte, az új harang megszólalt. A templomban az oltár mellett Holles Danó, Simkó Frigyes lelkészek és Kossaczky s. lelkész elénekelték a felszentelési imát, amit magyar népének követett. Ezután Holles Danó dobrocsai lelkész tartott beszédet, s ezt követte tót ének és Simkó Frigyes tót nyelvű beszéde. Az istentisztelet fél 12-kor ért véget.
Egy szűk negyedszázad után elkövetkezett az I. Világháború, mely szomorú sorsot szánt a gyarmati harangoknak is. Erről a megyei lap 1917. február 11.- i számában ilyen címen számol be :
"Hadba vonultak a harangok. A héten került sor a mi harangjainkra is, s a többiek után bevonultak, hogy ágyút öntsenek belolük. Az egyházakban egy - egy harangot hagytak meg, de elrendelték, hogy ezentúl is bronzharangot kell beszerezni, nem pedig acélharangot, mert hadviselés idején ezek óriási tartalékfémet jelentenek.
A jámbor emberek sírva búcsúztak e harangoktól, melynek hangjait kisgyermek koruktól fogva megszokták, s annyi költészet fűződik emlékükhöz. Az ideges emberek nem is bánják, hogy egy - egy harang maradt, mert a szolgálatot azok is megteszik, s minek az a harangzúgás
a külföldön szokásos harangjáték helyett."

A templom régi oltárképe a II. világháborúban, 1944 utolsó napjaiban megsérült. Egy ágyúgolyó csapódott be a sekrestye fölé a falba, és közel másfél méter átmérőjű lyukat ütött. A szilánkoktól megrongálódott az oltárkép, melynek nyomai a mai napig láthatók. Festője Kubányi Lajos (1855. máj. 5. - 1912. máj. 5.).

A jelenlegi oltárkép Tichy Kálmán festőművész munkája. A Krisztus a gyerekek, betegek, elesettek pártfogója címet viseli. A művész evangélikus templomokba festett oltárképeket.

Egy évtized elteltével az egyik februári Nógrádi Hírlap száma ad hírt arról, hogy 100 millió koronáért három új harangot rendeltek a soproni Saltenhofer cégtől.

Áprilisban azok el is készültek, mert a 17. -i lapszámban a harangok fogadásáról tudósítanak. Legnagyobb a Luther harang, amely 560 kg-os, a középső, a Hősök harangja 320 kg-os, a legkisebb a gályarabok emlékére készült.Az Evangélikus Nőegylet virágdísze öltöztette a harangokat. Kardos Gyula üdvözlése után az ünnepi beszédet dr. Kosatzky Arnold főjegyző tartotta. április 14.- én (csütörtökön) délután fél 3 - kor a presbiterek és az egyházközségi elnökség jelenlétében történt a harangok felhúzása a toronyba. Előtte a lelkész, a felügyelő és a presbiterek bibliai mondások közepette fakalapáccsal szólaltatták meg a harangokat.